Weboldalkészítés,
karbantartás,
vírusmentesítés – webbiztonság magas fokon.

Cikksorozatunk ötödik részében az adatlopó kódokat és a webes adathalászatot mutatjuk be. Külön tárgyaljuk a böngészőben futó szkripteket, a szerveroldali adatkezelést, a fizetési felületeket és a kivizsgálás bizonyítási kérdéseit. WordPress- és Joomla-kitekintés is segíti az eligazodást.

Cikksorozatunk negyedik részében a **feltört weboldalakra kerülő SEO-spamről** lesz szó. Bemutatjuk a jellemző megjelenési formákat, a felderítés eszközeit, valamint azt, hogyan kapcsolódik össze a biztonsági helyreállítás és a keresőtalálatok rendezése.

Ebben a részben az átirányító fertőzéseket és a rosszindulatú JavaScript-kódokat vizsgáljuk. Megnézzük, hol keletkezhet az átirányítás, mit érdemes rögzíteni, és miért nem elég kizárólag a weboldal fájljai között keresni a hibát. Külön WordPress- és Joomla-kitekintés, valamint fejlesztői magyarázatok segítik az eligazodást.

Cikksorozatunk előző részében a vírus, a féreg, a trójai és a malware közötti különbségeket vettük sorra. Most azt nézzük meg, hogyan maradhat hozzáférése a támadónak, milyen jelek indokolnak vizsgálatot, és mire kell figyelni WordPress- vagy Joomla-oldal helyreállításakor.

„Vírusos lett a weboldalam.” Egy idegen átirányítás, egy tárhelyszolgáltatói riasztás vagy egy gyanús programfájl láttán kézenfekvő így leírni a problémát. A pontos diagnózis azonban ennél több kérdést igényel. Kártékony program került a tárhelyre? Egy bővítmény tartalmaz rejtett funkciót? A látogató böngészőjében fut idegen kód? Esetleg egy program önállóan próbál újabb rendszerekre továbbterjedni?

Egy weboldal biztonsági problémája sokféleképpen jelentkezhet. Idegen hirdetések jelennek meg, a látogatókat másik oldalra irányítják, ismeretlen tartalmak kerülnek a keresőbe, vagy a honlap egyszerűen elérhetetlenné válik. Más esetekben a probléma a háttérben zajlik: a támadó hozzáférést tart fenn, adatokat gyűjt, vagy automatizált eszközökkel próbál visszaélni az oldal funkcióival.

2026. október 6-án megjelent a WordPress 7.1.3, amely hét biztonsági és négy további hibajavítást tartalmaz. A fejlesztők mielőbbi frissítést javasolnak. De mit jelentenek a közleményben szereplő kifejezések, és miért fontosak egy weboldal tulajdonosának?

Nemég írtunk egy rendkívül makacs WP-fertőzésről, amely a törölt kártékony fájlokat újra és újra visszaállította. Most a Wordfence Threat Intelligence is közzétett egy önhelyreállító, rejtőzködő WP MU-pluginról szóló részletes technikai elemzést. Az általuk feltárt működés több ponton rendkívül erős egyezést mutat az általunk vizsgált fertőzéssel.

Egy átlagos WordPress-kártevő eltávolítása többnyire jól követhető művelet: azonosítjuk a fertőzött fájlokat, kitisztítjuk az adatbázist, frissítjük vagy újratelepítjük a rendszert, lecseréljük a hozzáféréseket, majd figyeljük, visszatér-e a probléma. De mi történik akkor, ha a kártevő nem egyetlen fájlban él? Mi van, ha a fájlrendszerben, az adatbázisban, a WordPress időzített feladataiban, az aktív sablonban, a PHP-konfigurációban és még az adminisztrátor böngészőjében is elhelyezi a saját tartalék példányait?